CSERKÉSZET 110

2018. június 15-én nyílt meg Ebesen a Széchényi Ferenc Tájmúzeumban „Cserkészet 110” címmel a Bihari Múzeum vándorkiállítása. A tárlat célja, hogy bemutassa a több mint 110 éves múltra visszatekintő nemzetközi cserkészmozgalom születését és magyarországi történetét. A kiállításban enteriőr, régi cserkészkönyvek, használati eszközök és fotók nyújtanak betekintést a mozgalom második világháború előtti életébe. Az információkban gazdag tablók elmesélik, hogyan és miért jött létre a cserkészet, mikor csatlakozott a mozgalomhoz Magyarország, milyen sikerrel zajlott 1933-ban a gödöllői világtalálkozó, két tabló pedig Bihar vármegye és Berettyóújfalu cserkészéletét mutatja be.

A megnyitón, amin a tanév utolsó napján részt vett két harmadikos osztály is, szakmai segítséget kaptunk a IX. cserkészkerület vezetőtisztjétől, Búzás Eszter Bíborkától és lelkes őrsvezetőitől. Azon túl, hogy meséltek a cserkészek életéről, csomózást és cserkészjátékot tanítottak, és egy keresztrejtvény segítségével arra sarkallták a gyerekeket, hogy a kiállításban kutakodva jobban megismerjék a nagy múltú mozgalom magyarországi történetét.

A kiállítás 2018. október közepéig látogatható!

KOMMUNISTA DIKTATÚRÁK ÁLDOZATAINAK EMLÉKHETE

2018. február 20-23. között "Elhallgatott történelem" címmel rendhagyó történelemórákat tartottunk a múzeumban. Hajdúböszörményből, Hajdúszoboszlóról és Debrecenből érkeztek diákok, akik drámapedagógián, előadásokon és tárlatvezetésen vehettek részt.

Meghívott előadóink közül Bálintné Bagdi Ibolya tanár drámapedagógiai foglalkozást tartott.

Február 20-án Buczkó József, a hajdúnánási Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója a Hajdúnánásról és Hajdúböszörményből 1944 őszén-telén málenkij robotra elhurcolt ártatlanok szenvedéseiről beszélt.

Február 21-én Varjasi Imre, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárának vezetője „A málenkij robot” címmel tartott érdekes előadást.

Február 22-én dr. Bárány Ottóné Badi Györgyi, az 1950-53-as deportálások egyik elszenvedője mesélt az átélt borzalmakról és a Lenin-tanyai életről.

23-án Müller Rolf, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója, történész „Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban” címmel tartott érdekes előadást.

Hajdúk a Nagy Háborúban - szemelvény Károlyi Gáspár frontnaplójából

Károlyi Gáspár böszörményi baka az olasz front eseményeiről adott hiteles képet. A böszörményi katona története bevonulás után sebesüléssel kezdődött 1914. december 9-én, amikor a szerbiai fronton roham közben lövést kapott a lábába. Felépülése után az olaszországi hadszíntérre vezényelték. Ott ezredével rész vett a legvéresebb Isonzó folyó melletti harcokban a doberdói fennsíkon, majd nyarán fogságba esett. Naplójából erről ez olvasható […] szó szerint:

„ Napok óta már nagyon el voltunk kényszeredve teljesítettük hazánk és királyunk iránti kötelességünket erős kitartással, de sok veszteséggel, de július 18-án mintegy 328 ágyú tüzelt ránk percenként vagy 200 lövedéket szór közénk. Evvel nagyon meggyengített, majd aztán nagy erővel rohamot intéztek az egész állásaink ellen és sok veszteséggel kénytelenek voltunk magunkat megadni, mert más különben egyén sem menekülhettünk volna meg a haláltól ilyen úton fogtak el a taliánok.”

Forrás: VARJASI IMRE:  Böszörményi bakák a Nagy Háborúban;13.-14.p.,In.: KÖZSZOLGÁLATI FÜZETEK10.;Meghaltak ők, hogy éljen a haza 1914-1918, Hajdúböszörmény,2016;

És egy kis betekintés a tárlatba, ahol további naplók, első világháborús relikviák tekinthetőek meg.

Kovács Sándor történész