A múzeumról

Széchényi Ferenc Kistérségi Tájmúzeum

            A múzeum 2004. augusztus 27-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A múzeum alapítója és jelenlegi fenntartója Ebes Község Önkormányzata és az Ebesi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.

            A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. A Hajdúszoboszlói kistérség négy települése (Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes) adja a múzeum gyűjtőterületét. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a kistérség tárgyi és szellemi örökségét.

A múzeum alapját három gyűjtemény alkotja:

A néprajzi gyűjtemény alapját Virág István - egykori ebesi, ma debreceni lakos - ajándékozta a múzeumnak. 2002-ben egy időszaki kiállítást rendeztek gyűjteményéből az ebesi vendégvárók, ekkor felajánlotta gyűjteménye egy részét egy állandó kiállítás megvalósításához.

A történeti gyűjtemény alapját Haja István hagyatéka és az Ebesi Krónika anyaga alkotja. Haja István iparos családból származott. A Magyar Királyi Fazekas Gimnáziumba járt, de a háború félbeszakította tanulmányait. A harcok alatt a Debrecen környéki tanyákon bujkált, majd iparos tanulónak állt s kitanulta a férfiszabó szakmát. Szombathelyen szakérettségi vizsgát szerzett, majd beiratkozott a főiskolára Egerbe, melynek befejezése után előbb Fegyverneken, majd Tégláson tanított. Ebesen 1955-től 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított, 6 évig igazgató is volt. Az iskolában matematikát, kémiát tanított.

 A Haja-hagyaték tartalmaz mindazon fotó- és írásos dokumentumot, szakirodalmi- és  hivatkozási anyagot, amelyek az Ebesi krónika című könyv megírásához szükségesek voltak. A múzeum feladatának tartja Haja István úttörő munkájának folytatását, és a megkezdett tematika szerint tovább gyűjteni a dokumentumokat Ebes helytörténetéhez.

A régészeti gyűjtemény jelenleg csupán szórvány leletanyagot tartalmaz, melyet helyi lakosok, illetve az iskola ajándékozott a múzeumnak. A múzeum alapításától mostanáig ugyanis – annak ellenére, hogy régészeti gyűjtőkörrel 2005 óta rendelkezik -  nem volt lehetősége régészeti tevékenységet folytatni, azonban a 2010-es év során egy sajtgyár építése kezdődött Ebesen, melynek során régészeti feltárásra is sor került. Ebben a feltárásban a Széchényi Ferenc Tájmúzeum is részt vett, s az előkerült leletekből – azok restaurálása után – kiállítás fog nyílni a múzeumban.

Uzonyi Pál (1923-1986) ebesi lakos, földrajz - rajz szakos tanár, tanyasi iskolaigazgató képzőművészeti hagyatéka is a múzeumban található. Uzonyi a tanítás mellett festett és gyermekverseket írt. Műveiben a bomló tanyavilágot, a vidék életének változását örökítette meg. A hagyaték tartós letétként van a múzeum gondozásában, lévén az örökösök tulajdonában lévő magángyűjtemény, de őrzésükről és rendszeres közzétételükről a Széchényi Ferenc Tájmúzeum gondoskodik.
Saját rajzaival illusztrált gyermekveses kötetét "Ecsetemben mesék élnek " címmel 2013-ban jelentette meg a múzeumot fenntartó Kulturális Kft..

Állandó kiállításaink

Ítélet nélkül – családok munkatáborokban 

Az 50-es évek elején a Hortobágyon 12 zárt kényszermunkatábort hoztak létre, ezek közül egy volt az ebesi. Elsősorban Magyarország déli és nyugati határához közel eső településekről telepítettek ki több ezer embert családostul – csecsemőktől az aggastyánokig –, nem kímélve a betegeket sem, hogy részei legyenek a Hortobágy természetátalakításának, az ötvenes évek elejének kísérleti tervgazdálkodásának. Ezeknek a szabadságuktól, emberi méltóságuktól megfosztott embereknek emlékére és tiszteletére nyílt Ebesen 2004. október 8-án az 50-es évekbeli elhurcolások emlékére létrehozott állandó kiállítás.

A kiállítás országosan egyedülálló, a kiállítótérben időről-időre rendhagyó történelemóra keretében a helyi általános iskola tanulóival is megismertetjük a korszak történéseit.

Retró kiállítás

A retró szó ma divatos kifejezés, a „retrospektív” rövidítése - múltidéző, visszatekintő jelentéssel. Jelen esetben - a kiállítás témájára alkalmazva - a 20. század második felére tekint vissza vidám, kicsit naiv, nosztalgiázó stílusban. A kiállításban a hatvanas évektől egészen a rendszerváltásig tekintheti át a látogató a mindennapi életet körülvevő használati tárgyakat, ruhadarabokat, emlékeket, játékokat.