Múzeumi kerekasztal

2012. szeptember 27-e jeles nap volt múzeumunk életében. Először rendeztük "Múzeumi kerekasztalt". Célunk az volt, hogy a megjelent oktatási intézmények vezetőinek, pedagógusainak bemutatkozzon a múzeum, kiállításai és nem utolsó sorban a jövőre megvalósuló TÁMOP- os pályázatunk elemeit is megismerjék.

A rendezvényt nem kis szervezés előzte meg. A megye középiskolái számára kiajánlottuk a pályázat egyik elemét, ami a Szabadegyetem nevet viseli. Ennek keretén belül lehetőséget biztosítunk 8-10 középiskola számára, hogy  egy - egy előadáson vegyenek részt a múzeumban. Az előadások az Ítélet nélkül- Családok munkatáborokban című állandó kiállításunkhoz kapcsolódnak. A meghívott előadók között pedig olyan nevek szerepelnek, mint pl. Hantó Zsuzsa,  a téma kiváló szakértője, Saád József, aki maga is megjárta a táborokat, vagy Püski Levente, a Debreceni Egyetem oktatója, aki már több rendezvényünkön segítette a munkánkat. Miután a kiajánlás megtörtént, vártuk az intézmények visszajelzését....és csak vártuk...és vártuk. Aztán ismét magunkhoz ragadtuk a telefont, így sor került a másodszori egyeztetésre is; ekkor megtudtuk, hogy mely intézmények vennének szívesen részt a programban. És ekkor, elkezdődött a Kerekasztal szervezése, hogy mégiscsak egy kicsit ünnepélyes alkalmat kölcsönözzünk az egésznek. Újbóli telefonhívás: ki tud eljönni erre az alkalomra. Bevallom őszintén, a végén a sok telefonálásba, jegyzetelésbe elvesztettem a fonalat, így kellemes meglepetésként ért, amikor a fent nevezett csütörtöki napon, négy középiskolából és a helyi általános iskolából is, pontosan 14 órára megérkeztek a kollégák!

A megbeszélés a MOKK (Múzeumi Oktatási Képzési Központ) bemutatásával kezdődött. Kállai Irén, a Bihari múzeum igazgatója, a megyei koordinátor tartotta a  néhány perces prezentációt.

Majd jómagam ismertettem a múzeumpedagógiai kínálatunkat (ami valljuk be, még néhány helyen foltozásra szorul, de kiindulásnak remek!) és a pályázat néhány elemét. Judit kolléganőm, pedig a pályázatból rá vonatkozó részeiről beszélt. Az általánosságok után következett a "börze", ahogy neveztük.

 A megjelent középiskoláknak lehetőségük volt a meghirdetett szabadegyetem témái közül válogatni, kinek mi lenne alkalmasabb, akár időpontban, akár előadó tekintetében. Jó hangulatban telt az egyeztetés, szinte már kevésnek tűnt a 10 alkalom. A megbeszélést egy kis pogácsázás- teázás- kávézás háromszöge zárta.

Reméljük, sok hasznos információt kaptak a résztvevők!

A jövőbeni együttműködés reményében köszönjük a megjelent  intézményeknek:
Arany János Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek , Ebes,
Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskolának, Hajdúszoboszló,
Bocskai István Gimnáziumnak, Hajdúböszörmény,
Debreceni Református Kollégium Dóczy Gedeon Gimnáziuma és Diákotthonnak, Debrecen,
Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthonnak, Debrecen,
Szent József Gimnázium és Kollégiumnak, Debrecen!

       

Régészeti homokozás a Múzeumkertben

A nyár Ebesen nem múlhat el a Szivárvány napközis tábor nélkül. A tábort a Kulturális Kft. szervezi, és idén az eddigieknél több szerepet kapott benne a Széchényi Ferenc Tájmúzeum. A tábor egyik napján minden éven meglátogatnak a gyerekek egy régészeti feltárást a megyében, de idén erre sajnos nem volt lehetőség feltárás hiányában. Július 17-én reggel a 12 gyerkőc ezért a Múzeumkertbe jött át, ahol megtapasztalhatták kicsiben, hogyan történik egy régészeti jelenség feltárása. A Községgondnokság jóvoltából kaptunk némi homokot, amelybe el tudtam rejteni néhány kerámiatöredéket és kőtárgyat. Mindenki választott magának kisszerszámot, valamint a fényképész és a rajzoló szerepet is kiosztottuk. A hoppmester - ásatásvezető szerepet megtartottam, biztos ami biztos.
Mivel csupa kisszerszámunk volt, úgy szemléltettem a fokozatosságot, hogy az ásó szerepét a szeneslapát töltötte be, ezzel haladtunk lefelé - lehetőleg rétegenként. Ez persze nem ment zökkenőmentesen, háromszor minden lapátost emlékeztetni kellett hogy ne lyukat ásson, de végül nagyon jól belejöttek. Amint megtalálták a leletegyüttes első darabját, hátra kellett lépniük és átadni helyüket a spaknisoknak és az ecseteseknek. Az előkerült két tárgyat szépen körbetisztogatták és letakarták, hogy ne koszolódjon el újból amíg a többi részét feltárjuk az "objektumnak". Ekkor állt elő az a probléma, hogy rossz helyre pakolták a kitermelt homokot... a lapátosok gyorsan arrébb tették hát a dombocskát. Végül előkerült az összes elrejtett tárgy, a fényképész Molnár Lili és a rajzoló Morvai Kristóf dokumentálta a "leletegyüttest". A dokumentálás ideje alatt a kis régésztechnikusok a kitermelt homokból remek kis várat emeltek. Bátran ajánlom őket alkalmazásra! :)

János Judit
régész-történész

Molnár Lili fényképei itt megtekinthetők:

IV. Szent Iván - éji vigadalom a Múzeumok Éjszakáján!

Múzeumpedagógiai koordinátori műhelyfoglalkozás

A megyei múzeumpedagógiai koordinátorok országos hálózatának május 7-8-án megvalósult workshopját a Hajdú-Bihar megyei múzeumok látták vendégül. Ennek keretében a Széchényi Ferenc Tájmúzeum is lehetőséget kapott egy rövid bemutatkozásra.

A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum munkatársai kezdték a programot egy helytörténeti sétával. A múzeumba érkezve Kocsis Róbert, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte az összegyűlteket. Az előadások Nagy Ibolya múzeumvezető bevezetőjével indultak, aki a gyűjtemény történetébe nyújtott nekünk betekintést, majd a múzeum épületeit tekintettük meg a kollégákkal. A régi, elavultnak deklarált néprajzi tárlatot mi sóvárogva néztük, hiszen a néprajzi gyűjteményünk igencsak szegényes, s az installációk is kis fantáziával jobban hasznosíthatók lennének. A retró kiállítás, amely nálunk volt két évig, ott több teremben sokkal jobban tagolt és rendezettebb látványt nyújt, de a magyarázó szöveget továbbra is keveselltük. (A miénkben sincs, tehát ez saját magunk kritikája is.) Az Alfa-program keretében felújításra kerülő épület még üres, de a tiszta, frissen festett falak látványa máris ígéretes. Nagy István elmondása alapján az új kiállítás két részből áll majd: egy helytörténeti teremből, amelyben az írott források alapján lehet megismerni Szoboszlót, illetve egy tárgyakból összeállított, életmód történeti kiállításrészből, amely magában foglalja a régészeti, néprajzi tárgyakat és egy környezeti rekonstrukciót is. Ez a fajta megosztás nem szokványos, éppen ezért érdekes és izgalmas.

Ezután következett a műhelymunka, amelynek fő kérdése: Hogyan húzzuk ki a vendégeket a gyógyvízből? A kérdés minden múzeum számára aktuális, hiszen folyamatosan csökken a múzeumok látogatottsága. A múzeum marketing tevékenysége azért kritikus kérdés, mert ez egy külön szakma, ugyanakkor a legtöbb múzeumnak nincsen marketinges munkatársa. Hiába szervezünk magas szakmai színvonalú kiállításokat, programokat, hogyha az a nagyközönséghez nem jut el.

A csoportmunka során egyik oldalon a hazai, másikon a külföldi vendégek megnyerésére kellett javaslatokat tenni. A marketinggel kapcsolatban mindkét csoportban az összefogás kulcsszó hangzott el: az éttermek, hotelek és a múzeum ugyanúgy a fürdővendégekből élnek, ezért kell együttes erővel fellépni. Emellett érdekeltté kell tenni a fürdőt abban, hogy ő is ajánlja a vendégnek a múzeumot, kölcsönös engedményeket kell tenni egymás felé – pl. kombinált belépőjegy. Illetve olyan programokat kell kínálni, amelyek az éppen nem vízben töltött holtidőre tartalmas vagy éppen könnyed szórakozást nyújtanak.  Felmerül az az ötlet is, hogy a retró a volt szocialista országokból érkező turisták közös érdeklődésére tarthat számot – ugyanakkor ez a fajta a „retró életérzés” nem nemzetközi. Nem érez nosztalgiát a román vendégek többsége Ceaucescu rendszere iránt, sem a volt NDK és Csehszlovákia területéről érkezők az 1989 előtti kommunista elnyomás és a szükség iránt. Gulyáskommunizmus Magyarországon volt, nem várható tehát, hogy rögtön felkapja a fejét a retró szó hallatán mindenki, aki a „béketáborhoz” tartozott.

Az internet mint hirdetőfelület hatalmas lehetőséget jelent minden múzeum számára, hiszen mindennapjainkhoz hozzátartozik az internet és a számítógép használata. Éppen ezért súlyos hiba figyelmen kívül hagyni ezt. 

Az ebédet követően bemutatkozott a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum: Kiss Istvánné a település és a múzeum kapcsolatáról beszélt, Ferenczyné Csáky Annamária pedig a múzeumban bevezetett, jól működő múzeumpedagógiai gyakorlatot mutatta be. A hajdúszoboszlói program zárásaként a Széchényi Ferenc Tájmúzeum bemutatkozása került sorra: Eignerné Bartusz Andrea múzeumvezető a múzeum feladatait, környezetét mutatta be, lehetőségeinket és törekvéseinket. Végül bemutattam az újonnan kidolgozott foglalkozásunkat, a "Tettes vagy áldozat?" című forráselemző szerepjátékot. Örömmel vettük az elismerő hozzászólásokat.

Az ilyen alkalmak azért nagyon fontosak, mert a szakmán belül másképpen nem igazán értesülünk egymás tevékenységéről, reméljük, több hasonlón is részt tudunk majd venni. A személyes konzultáció segít a problémák és feladatok megoldásában, hiszen ugyanazokkal a gondokkal küzdünk mindannyian - a múzeumügyre mindenhol nagyságrendekkel kevesebb pénz jut, mint ami szükséges lenne. Már csak azért is jó érzés volt a kollégákkal beszélni, mert mindeninek, így nekünk is vannak nagyon nehéz időszakaink, amelyen egy jó ötlet, egy sikeres kezdeményezés át tud segíteni, s így feltöltődve tudunk újból nekilátni a munkának.